"Fontos, hogy minden részlettel tisztában legyünk"

Kocsárkicsi150 évvel az ősbemutató után Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia vezetőségi tagja javaslatára a pesti Vigadóban 2015. augusztus 15-én újra hallható lesz Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriuma. Kocsár Balázs karmestert Könczei Árpád zeneszerző kérdezte a zenemű előadásáról, a jubileumi bemutatóról.

Mikor és hol hallottad Liszt Ferenc nagyszabású oratóriumát?
A darabot élőben először a ’90-es évek elején az esztergomi Bazilikában hallottam Medveczky Ádám vezényletével. Egyből megragadt bennem az, hogy ez a mű több mint puszta oratórium: színpadi teret láttató, érzékeltető operajelenetek és hatásos szimfonikus költemények nagyívű, drámai egysége. Amikor 2010-ben a Debreceni Csokonai Színházban sikerült Liszt másik oratóriumát, a drámaibb és előadásában sokkal több problémát felvető Krisztust a bemutatók sorába tennem, az indíttatásom egyértelműen az volt, hogy hiszem, e csodálatos remekmű a maga teljességében leginkább színházi keretek között tud legjobban a közönséghez eljutni. Színpadi mozgással, koreográfiával, vetítéssel tettük az előadást teljesebbé.

Szerinted van-e összefüggés vagy hasonlóság a két oratórium között?
 A két oratórium keletkezésében akár párhuzamosnak is mondható, mégis teljesen más. A Krisztus 14 tételéből talán a kilencedik, A csoda a legszínpadiasabb dramaturgiájú tétel, a 10. és a 14. tételek (a második és a harmadik rész vége) jellemzően statikus operafinálékra hasonlítanak. A legdrámaibb 11. tétel a kései Verdi elképesztő mélységű monológjait vetíti előre. A Szent Erzsébet legendája hat tételének mindegyike drámai, operai helyzetek, cselekményes – jellemzően színpadi térben elhelyezhető – szituációk laza dramaturgiai láncolata. Kérdés. hogyan tudjuk ezt a pesti Vigadó koncerttermében, egy statikus oratórium előadás keretei között előadni. Kell-e, tudunk-e érzékeltetni külső és belső tereket, színpadi szituációkat? Természetesen törekedni fogunk erre.

Milyen szempontok vezérelnek a Szent Erzsébet legendája felújításával kapcsolatban, mire kell odafigyelnünk?
Ahhoz, hogy minél nagyobb élményt nyújtsunk, a néző, a hallgató a darabot megértse, nagyon fontos számomra az, hogy az összes előadó – énekes, hangszeres egyaránt – tökéletesen tisztában legyen minden jelenet legapróbb részletével is. Azon fogunk dolgozni, hogy a Liszt által dallamban, harmóniában, hangszerelésben elképzelt drámai, színpadi pillanatokat, karaktereket a lehető legpontosabban megfogalmazzuk, a hallgató számára egyértelművé tegyük.

A partitúra első, 1867-es Kahnt-féle kiadásában az oratórium német szöveggel jelent meg, az 1865-ös bemutatón viszont magyar nyelven, Ábrányi Kornél, Liszt kortársának fordításában hangzott el a zenemű. A mostani előadáson melyik nyelven fogjuk hallani a Szent Erzsébet legendáját?
Az oratóriumot Liszt határozott szándékának megfelelően magyarul adjuk elő. Nagyon komoly problémákba ütközünk, ha a szerző szándékát kívánjuk követni. Előrebocsájtanám, hogy én operakarmesterként, ha tehetem, ragaszkodom a szerző eredeti szándékához, kifejezéseihez, vagyis az eredeti nyelvű előadáshoz. Ez némely szerző egynéhány műve esetében akár többféle változat is lehet (lásd pl. Verdi, Prokofjev). Oratóriumunk estében tudjuk, hogy az ősbemutatón Liszt a művet magyarul dirigálta. Mégis a fellelhető forrásokban az Ábrányi-féle szöveg egyrészt nem teljes, másrészt komoly ritmikai, prozódiai, énekelhetőségi problémákkal terhes. Készültek később különböző fordítások, de úgy gondoljuk, hogy azt a szöveget szeretnénk megerősíteni, a nagyközönség elé tárni az évforduló apropóján, amelyet Liszt jóváhagyott. Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy bár Verdi és Puccini operái hemzsegnek a mai olaszt ismerők számára nehezen megérthető, régies fordulatoktól, kifejezésektől, senkinek esze ágába nem jut ezen operák szövegét megújítani, újraírni. Vajon miért kellene félnünk ezektől a XVIII. századi szövegektől, Erkel operáinak eredeti változataitól? Visszatérve tehát: egy pici korrekcióval, a szerző eredeti zenei, ritmikai szándékát megtartva sikerült az eredeti Ábrányi-féle szöveget az oratórium egészére felfrissíteni, felújítani. Az előadáshoz az eredeti partitúra alapján pedig egységesen javított zenekari anyagot is készítettünk.